Reggel,vagy is fogalmam sincs mikor arra ébredtem,hogy a szemembe süt a nap,lassan kinyitottam a szememet,és láttam,hogy nem a földön fekszem hanem Damon ágyában.Először kicsit megijedtem,hogy mit keresek az ágyában,de megnyugtattam magamat,nyílván nem történt köztünk semmi.Mivel még nagyon álmos voltam,kényelmesen elhelyezkedtem,és szinte azonnal el is aludtam.
/Damon/
Délután 2 óra és Lexi még mindig alszik,amit a többiek is kezdenek kicsit unni.Ennyit aludni tanulni kell,gondoltam magamban.
-Na,majd én felébresztem.-jelentettem ki.
-Szegény lány.-szólalt meg Caroline.Ráfintorogtam majd felmentem az emeletre.Egy vödörbe engedtem hideg vizet,és a szobám felé indultam.Lexi békésen aludt,én pedig gondolkodás nélkül borítottam rá a vizet.A lány egyből kipattant az ágyból,és olyan szúrósan nézett rám ha szemmel vámpírt lehetne ölni,tuti hallott lennék.Majd hisztizni kezdett,hogy tiszta víz lett,meg fázik,közben a tekintetem a mellére szegeződött,a pólója átázott és semmit nem vett alá.Nyilván Lexi is észrevette,mivel még szúrósabban nézett rám.Tekintetem visszavezettem az arcára,és mélyen a szemébe néztem.
-Most tiszta víz vagyok,és ha megfázok az a TE hibád.-hangsúlyozta ki a te szót,miközben toporzékolt,mint egy 3 éves kislány.Akarva,akaratlanul is elmosolyodtam.
-Mi olyan vicces.? Én nem vagyok vámpír,és így beteg is lehetek.-hisztizett tovább.Kezdtem unni odaléptem hozzá és megcsókoltam,ahogy belesimult a karjaimba éreztem,hogy tényleg nagyon fázik.Miután elváltunk,nem nagyon tudott megszólalni,láthatólag zavarba volt.
-Azt hiszem megyek és átöltözök.-mondta rám se nézve.Összeszedte a ruháit és a fürdőbe sietett.
/Lexi/
Besiettem a fürdőbe és levettem a vizes ruháimat.Közben végig az járt a fejemben,hogy minek csókolgat.? Kifésültem a hajamat,megmostam az arcomat és lementem a nappaliba,már mindenki lent volt.
-Jó reggelt álomszuszék.-köszönt Elena
-Jobbat.-mormoltam halkan.
-Nem tetszett az ébresztő.?-jött oda Stefan mosolyogva.
-Majd én is leöntelek egy jég hideg vizes vödörrel és kiderül neked mennyire tetszik.-néztem rá durcisan.Az arckifejezésem láttán mindenki elnevette magát.A lányokkal elmentünk egy kicsit sétálni,majd elindultunk haza.Délután át szerettem volna menni a nagyi lakásába.Bár egyedül szerettem volna menni,jött velem Damon,Stefan,Elena még Tessa is.A házikó nem volt messze a Gilbert háztól,belépve kellemes érzés járta át az egész testemet,boldog voltam,nem értettem hogy most miért,de boldog voltam.
-Jó újra itt lenni.-mondtam mosolyogva.
Körbejártam az egész házat,végül bementem a régi szobámba,ami ugyan úgy nézett ki mint anno.Leültünk a kanapéra és beszélgetni kezdtünk,Tessa idegesen ugatta az egyik kerti ajtót,nem értettem,hogy mi baja van.Egyszer csak Katherine állt előttünk.
-Katherine.-sziszegtem a fogaim között,
-Látom túl élted a harapást.-mondta gúnyosan
-Mit akarsz.?-kérdezte tőle Damon
-A szerkezetet.-majd közelebb lépett hozzám.Nem kezdtem el hátrálni,nem félek tőle.Na jó talán egy kicsit igen,de nem érdekel velem nem fog szórakozni.
-Nagyon meg fogod bánni,hogy megölted az apámat Katherine.-néztem mélyen a szemébe.
-Ugyan már,hisz azt sem tudod,hogy ki vagy,vagy hogy mire vagy képes.-húzta gúnyos mosolyra a száját,
-Ezt meg,hogy érted.?-kérdeztem dühösen
Válasz helyett csak eltűnt,a többiek értetlen tekintetét éreztem magamon.De tudtam,hogy ennyivel nincs vége.Tessa bement a konyhába,Stefan és Elena körülnéztek a kertben,én pedig ketten maradtam Damonnel.Beszélgetni kezdtünk,majd Tessa halk nyüszögésére lettem figyelmes,valamint arra,hogy a házban valami gáz terjed.A konyhába sietve azt hittem elájulok,Tessa ott feküdt holtan és egy hatalmas szúrt seb,volt az oldalán,körülötte minden tiszta vér volt.Nem bírtam ki sikítás nélkül,majd mellé guggoltam és sírni kezdtem.Damon is kijött,és meghökkenve nézett végig rajtunk,abban a pillanatban az sem érdekelt,hogy gáz terjed a lakásban és simán meghalhatok,de a kutyám az én kiskutyám meghalt,megölték,Katherine megölte.Nem veszíthetem el őt is.Csak az éreztem,hogy erős kéz megragadja az enyémet és kifelé kezd húzni,én minden erőmmel küzdök ellene,de jóval erősebb nálam.Mikor kivitt a házból Damon még mindig fogta a karom,ezzel megtagadva,hogy vissza mehessek a házba Tessához.Közben Elenáék is ideértek.
-Bármi is történik ne engedd vissza házba.-mondta Damon Elenának,a lány csak bólintott,majd szorosan magához húzott.
Mikor Stefnnal visszamentünk a házba,szinte semmit sem lehetett látni.Ahogy egyre beljebb mentünk,láttam,hogy a ház ég.Visszafordultam és a konyhába mentem.
-Vidd ki a hátsó ajtón a kutyát.-parancsoltam Stefanra.
-Mi van.? A kutya már halott.-értetlenkedett.
-Csak vidd ki.-kiabáltam
Stefan felkapta Tessát és kivitte a kertbe,körbe néztem a házba,és megakadt a szemem egy nyakláncon,nyílván Lexi mamájáé volt,gyorsan zsebre raktam,majd keresni kezdtem poroltót,de mivel nem volt a lakásba,én is Stefan után indultam.
/Lexi/
Elena úgy döntött jobb lesz ha elmegyünk innen.De haza nem mehettünk,hisz mit mondanánk Jennának ? Így inkább a Salvatore házba mentünk.Nagy meglepetésünkre Bonnie ült türelmetlenül a kanapén.Valahogy most nem nagyon tudott érdekelni,hogy miért is van itt.
-Szia.-köszöntem halkan.
-Sziasztok.-köszönt ő is zavarodottan.
-Megyek lezuhanyozni,és lefekszem.-mondtam,közben pedig elindultam.
/Elena/
-Mi történt Lexivel.?-kérdezte Bonnie
Tömören elmeséltem neki mindent.
-Miért jöttél.?-kérdeztem tőle,mire Bonnie egy levelet nyomott a kezembe
"Kedves Sheila.!
Az erőm Lexi ereibe fog folyni,de csak 19 éves korától használhatja.Addig támogasd őt,és segíts neki mindenben. Ő lesz az a boszorkány,akinek az erejével bármikor meg lehet törni az átkot,így Klaus nyílván keresni fogja.De ne engedd neki,hogy megtalálja.
Emily."
Miután elolvastam a levelet,megdöbbentem bámultam magam elé,Lexi valóban boszorkány lenne.?Az erőm Lexi ereibe fog folyni,de csak 19 éves korától használhatja.Addig támogasd őt,és segíts neki mindenben. Ő lesz az a boszorkány,akinek az erejével bármikor meg lehet törni az átkot,így Klaus nyílván keresni fogja.De ne engedd neki,hogy megtalálja.
Emily."
-Ezt hol találtad.?-kéredztem Bonnietól.
-A nagyim egyik könyvébe,
Teljesen ledöbbentett,hogy az unoka húgom az egyik legerősebb boszorkány,amiről ő még nem is tud,és gondolom ez hiányzik neki a legkevésbé.
-Mikor mondjuk el neki.?-kérdezte.
-Nem tudom nem ma az biztos..-mondtam halkan.
/Damon/
Stefan hazament a többiekhez,én pedig elvittem a kutyát egy nyugodtabb helyre.Felsértettem a csuklómon a bőrt és a kutya szájához emeltem.Nem hiszem le,hogy egy kutyát itatok a véremből.A kutyába kezdett visszatérni az élet,de még nagyon gyenge,és egyből ficánkolni kezdett.
-Maradj már nyugton.-morogtam rá.A kutya rám emelte barna szemeit,amelyből hálát lehetett kivenni.
-Szép itt maradsz,pihensz,és holnap,vagy még ma este hazaviszlek a gazdádhoz.-mondtam,Tessa egyből felemelte a fejét,és csóválni kezdte a farkát,mintha ha csak mondta volna,hogy haza akar menni a gazdájához.Oké,én meghülyültem könyveltem el magamnak.Mikor meggyőződtem róla,hogy a kutya jól lesz,felkaptam a bőr dzsekimet és én is haza indultam.Mikor beértem igen csak meg volt fagyva a levegő.
-Mi történt.?-tettem fel végül a kérdést.
-Lexi az egyik legerősebb boszorkány.-válaszolt a boszi
-Mi van.?-kérdeztem meglepetten
Válasz helyett csak a kezembe nyomott egy levelet,miután elolvastam nem nagyon értettem a dolgokat,
-Holnap fogjuk neki elmondani..-mondta halkan Elena.
Töltöttem magamnak egy pohár whiskyt,miután megittam elindultam a lépcsőn a szobám felé..
-Lexi a..-kezdett bele Elena de leintettem.
Mikor beléptem a szobámba,Lexi az ágyamba aludt,odasétáltam hozzá és eltűrtem az arcába logó tincseket,észrevehető volt,hogy még álmába is sírt,levettem a pólómat és a nadrágomat majd én is befeküdtem az ágyba.Mikor újra ránéztem Lexi arcára szeméből egy könnycsepp gördült ki,de csak egy több nem.Nem sokkal később én is elaludtam.
Vajon Tessa túl éli az őt érte szándékos balesetet.? Lexi,hogyan fogja fogadni azt,hogy ő az egyik legerősebb boszorkány.?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése