"Menekültem...próbáltam futni álmomban, de nem léphettem...
Hát mit tegyek, ha a préda megint én lettem..."
Egy erdőben voltam,sötét volt éreztem,hogy valaki üldöz futni próbáltam de nem tudtam,minden erőmet,akaraterőmet összeszedve próbálkoztam újra,ami hatásosnak bizonyult,futottam ahogy csak bírtam sőt talán még jobban is,egy patak szerűséghez értem,de megbotlottam mikor felálltam Elijah állt előttem,éreztem hogy vérzik a kezem és Elijah arca eltorzul.
- Naiv,buta kislány.-mondta a hátam mögé ment ahogy megfordultam beleharapott a kezembe..
Zihálva ébredtem fel,egyből körülnéztem szerencsére a szobámba voltam,Tessa pedig békésen szuszogott az ágy mellett.Nem tudtam hova tenni ezt az álmot.Talán hiba volt megbízni Elijahban? Hisz az alku után is elraboltak,Elenát és Caroline-t is.Én egy idióta vagyok állapítottam,borzasztó nagy hiba volt megbízni benne.Ránéztem az órára ami 5:45-öt mutatott,biztos voltam benne,hogy képtelen lennék visszaaludni meg talán nem is szeretnék.Felöltöztem és úgy döntöttem elmegyünk Tessával egy kicsit sétálni,Elenának hagytam egy cetlit,hogy ne kapjon szívbaj mikor nem talál minket a szobába.Már sétáltunk egy ideje de csak az az álom járt a fejembe.
- Ilyen korán?-szólt valaki.
- Bonnie,a szívbajt hoztad rám.-mondtam megkönnyebbülve.
-Bocsi.
-Bonnie,egy boszorkány álma lehet valós,vagy is megálmodhat dolgokat?
-Öö..elméletileg igen.De miért?
-Álmomban egy erdőben voltam,egy patakra értem és Elijah állt előttem,vérzett a kezem ő belém harapott és felébredtem.
-De hisz nem rég kötöttetek alkut.Nem?
-De,meg azt is mondta,hogy "buta naiv kislány vagyok".-idéztem Elijah szavait.
-Lehet benne valami.
-Van valami módszer rá,hogy kiderítsük mi az belőle és mi nem?
-Van egy bűbáj igen.
Bonnie-val sokat beszélgettünk majd inkább vissza mentünk Elena is fent volt már meg ahogy hallottam Damon is itt van.
-Sziasztok.-köszöntem
-Szia.
-Hol voltál?
-Elmentem Tessával sétálni kicsit,meg Bonnieval beszélgettem.
Damonnal nem sokat beszélgettünk az okát nem is nagyon értettem talán az hogy nem nagyon van közös témánk,és az is meglepett,hogy Damon itt van főleg Stefan nélkül,de inkább nem kérdeztem semmit.Damon lassan elment,én pedig elmeséltem Elenának az álmomat,és azt is,hogy mire jutottunk Bonnieval,Elena az elején nem nagyon támogatta,de végül belement,késöbb Bonnie is átjött vele együtt Caroline is aki,mint mindig mosolygott,mint a tejbe tök,A bűbáj sajnos nekem adott igazat,mint hogy hiba volt megbízni Elijah-ban,a helyet amit álmomban láttam beazonosítottuk.
-Most mi lesz?-kérdezte Caroline.
-Megnézzük azt a helyet.
-Lexi,ott vér farkosok is vannak,ma pedig telihold van,és gondolom tudod,hogy a vér farkas harapás végez a vámpírokkal.
-Akkor megyek egyedül.
-Én is megyek.-sóhajtott Caroline.
-Szóljatok Alaricnek.-tanácsolta Elena.
-De Damonnak egy szót se.-néztem körbe a többieken,ők bólintottak.
Elindultam a Grillbe azt remélve,hogy megtalálom Ric-et,szerencsémre ott ült egyedül az egyik széken..
-Szia,Ric.
-Szia,Lexi mi újság?
-Hát..az az igazság,hogy alkut kötöttünk Elijah-val,de aztán rájöttünk,hogy átvágott minket,amit én megálmodtam meg egy helyet,ahol jelenleg lakik,arra jutottunk,hogy Carolina-nal elmegyünk de a többiek azt tanácsolták,hogy szóljak neked.
Ric kezdetben elég furcsán nézett,nem csodálnám ha teljesen hülyének nézne,hisz fordított esetben én is valószínűleg ezt tenném.
-Ezt jól átgondoltátok?
-Igen,ja és ma telihold.-húztam a számat.
-Tudom.De ez akkor sem jó ötlet.
-Vettem a célzást,akkor megyünk ketten.-motyogtam majd elindultam.-Legalább Damonnek ne szólj,ha megkérhetlek.-fordultam vissza.Csalódott voltam,tudtam hogy nem fog könnyen menni,de hát ez inkább sehogy sem ment.
-Lexi,várj.
-Csak nem meggondoltad magad?
-Ööö..nem igazán,csak a gyűrűmet ez
- Tudom,hogy milyen gyűrű,és rajtam nem működik.De ha megbocsájtasz mennék,mert holdtölte előtt szeretnék visszaérni.
-Lexi ne csináld már
-Még is mit? Nem kötelezhetlek arra,hogy gyere de nekem muszáj odamennem a helyemben te is ezt tennéd.-még utoljára rá néztem láttam rajta,hogy vívódik,de inkább újra elindultam.
-Várj már.
-Igen Ric?
-Veletek megyek.
-Köszönöm.-öleltem meg.
-Akkor 3-kor indulunk a tőlünk.-szóltam utána.
Elindultam haza,megbeszélni a részleteket.
-Na,mi volt?-kérdezte egyből Elena.
-3-kor indulunk Ric is jön.-mondtam,közben pedig becsuktam az ajtót.
-Én is megyek.
-Elena,ne az kell,hogy neked is bajod essen.
-Miért és ha neked esik valami bajod?
-Az most mindegy.
Elena dühösen fújt egyet,majd belátta,hogy így lesz a legjobb,felmentem a szobámba és átöltöztem;felvettem egy bikini felsőt,egy rövidnadrágot és egy fekete pólót.
-Damon!.-sipákoltam
-Kösz,Ric
-Alaric,te elárultál?!
-Nézd,nem hagyhattam,hogy egyedül egy farkasokkal teli erdőbe,hogy megkeresd Elijah-t.
-Gyere ki a vízből.-parancsolt rám Damon
-Nem.
Damon elindult a vízbe,kicsit megijedtem és biztonság kedvéért hátrébb léptem.
-Mit akarsz csinálni?-kérdezte dühösen
-Damon,nem te mondtad,hogy ne adjam fel? Most épp azt teszem küzdök azért,hogy Elena és én életbe maradjunk.
-De ez akkor sem jó ötlet,gyere ki a vízből.
-Damon,értsd meg nekem oda kell mennem,ha ott van Elijah vagy nincs.Damon kérlek.
Damon egy ideig még dühösen nézett,majd arca kisimult.
-Legyen de holdtölte előtt lelépünk.
-Rendben.
-És nem kevered magad semmiféle bajba.
-Ígérem.
Damon ott állt egy helybe,ezért elindultam ki,Damon is jött utánam,visszavettem a pólómat és elindultunk.Ahogy egyre közelebb értünk a megadott helyre egyre inkább azt éreztem,hogy tényleg nem kéne itt lennünk Caroline-on is láttam,hogy nagyon feszült,Ric volt köztünk a legnyugodtabb,hisz ő most "halhatatlan".Mikor megláttam a kis viskót,gyomrom összeszorult de az a tudat,hogy ezzel megmentem Elena életét előre vitt.Tudtam,hogy szinte semmi esélyem sincs a túlélésre,ebből kifolyólag mindegy,hogy mi történik.Én mentem elől,az ajtó nyitva volt mikor beléptem a ház üresnek tűnt,ezért kicsit körülnéztem.Elég régies volt semmi extra csak a legszükségesebb dolgok voltak benne.Mivel a ház üres volt kimentünk,valami zajt hallottam bentről és újra visszamentem.A legrosszabb rémálmomban sem gondoltam volna,hogy ő fog velem szembe állni.
-Úristen.-nyögtem ki nagy nehezen,és a kezemet a szám elé emeltem.Elkezdtem hátrafelé lépni,de Damonba ütköztem,nem kellett,hogy lássam az arcát így is éreztem,hogy az arcára fagyott a mosoly.Ric magabiztosan állt mögöttünk,Caroline meg szerintem fel sem fogta,hogy ki áll előtte..
-Klaus.-nyöszörögtem
-Örülök,hogy hallottál rólam.
-Gyertek beljebb
Nagyon nem volt szimpi,ijesztő volt főleg hogy tudtam,hogy hybirid.Képes volt a múltjáról beszélni ami senki nem érdekelt.
-Hiba volt megbízni Elijah-ban,igaz?-kérdeztem
-Az attól függ.
-Mitől?
-Mindent a maga idejébe,boszi.
-Bármit teszek,akkor is megtöröd az átkot,ugye?
-Így van.
-A hasonmásnak van egy esélye az életben maradásra.
- Hogyan?
-Ha megitatom a véremből.
-És miért tennéd?
-Mert én ilyen kedves vagyok.
-Hazudsz.Tudom,hogy nem tennéd meg.
Klaus a falnak vágott,és megpróbált megigézni.
-Tudhatnád,hogy nálam ez nem működik.
-Engedd el,mire mész vele ha megölöd?-szólalt meg Damon
Klaus elengedte a nyakamat,és vért kezdett inni.Ezt még nem nagyon szoktam meg, a gyomrom felfordult és szédülni kezdtem.
-Na,mi van nem bírod a vért?
-Én nem te vagyok.
Klaus egy pillanat alatt előttem termett és vérző csuklóját a számhoz tartotta,nagyon féltem tudtam,hogy meg fog ölni és vámpírrá fogok válni amit nem akartam.Amikor elhúzta a kezét rám mosolygott amitől kirázott a hideg.Damon és Caroline hirtelen neki mentek Klausnak.Mindenki tudta,hogy ők nem erősebbek Klausnál,csak váratlanul érte.Klaus nem reagált semmit csak eltűnt.Mi pedig gondolkodás nélkül indultunk vissza elég sietős tempóba.Elestem el kőbe,és mikor felnéztem egy vér farkas állt előttem,és nem tűnt túl barátságosnak.Caroline hirtelen eltűnt nem is csodáltam de Damon itt maradt,magával csalta a farkast,
-Damon ne.-kiáltottam utána.
Képtelen lennék magamnak megbocsájtani ha Damonnek baja esik miattam.
-Gyere.-szólt Ric
-De,Damon..
-Damon megoldja,de gyere.
Végül felálltam és visszamentünk a kocsiba Caroline ott ült a hátsó ülésen és bűnbánóan nézett rám.
-Sajnálom,én..én bepánikoltam.
-Semmi baj.-erőltettem egy mosolyt az arcomra.
Percekig némán ültünk a kocsiba,mikor hirtelen Damon jött a kocsi felé.Egyből kiszálltam odamentem hozzá,és megöleltem meglepetésemre ő is megölelt majd a kocsi felé kezdett tolni.
-Muszáj ilyen bunkónak lenned?
Damon nem válaszolt beszálltunk a kocsiba,és elindultunk haza.Elena egyből a nyakamba borult,de mikor elmeséltem neki,hogy találkoztunk Klaussal már ő sem volt olyan boldog.Elmentem zuhanyozni,mikor beléptem a szobámba Damon állt az ablak előtt.
-Damon..
-Tévedtem..
-Te ittál?
-Nem
-Mi történt kint?
-Bízhatsz Elijah-ban,ő ölte meg a vér farkast.Miért akartál ott maradni?-tette fel a kérdést amitől a legjobban féltem.
-Mert..aggódtam érted.-mondtam ki nagy nehezen.
Ismét nem válaszolt,csak kiment az ajtón.Kezdtem unni,hogy Damon "játéka" vagyok.Dühösen feküdtem le,és több órás szenvedés után tudtam csak elaludni..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése